Történetünk

– Névadónk: Zrínyi Ilona

– Igazgatók

– Szilágyi László: A háromszor született iskola. A 100 éves Nyíregyházi Zrínyi Ilona    Gimnázium alapítása és államosítása (1-4.)

– Azt hittük, szabadság – az iskolák államosításának akcióterve (Nyíregyháza, 1948)

 

1917-ben alapította Geduly Henrik, nyíregyházi evangélikus püspök a város első leánygimnáziumát, egyik jogelődünket. A tanítás 1917. szeptember 15-én kezdődött a püspökség egyik átengedett helyiségében.

Az iskolának saját épülete nem volt, így pár évvel később egy Széchenyi utcai épületbe költözött az egykori malom helyére, majd 1935-ben a Jósa András utcában megépült a gimnázium új otthona, ahol már Geduly Henrik nevét fölvéve folytatta működését.

 

 

 

 

 

Másik jogelődünk líceumi formában 1930-ban kezdte meg működését, az Angolkisasszonyok Nyíregyházi Sancta Maria Intézete Római Katolikus Leánygimnáziuma néven, a zárda gimnáziumaként.

 

 

 

 

Az 1924-es tantestület

 

1948-ban az iskolák államosítása után a Geduly Henrik Leánygimnázium a Petrőczy Kata Szidónia nevet vette fel, míg az Angolkisasszonyok gimnáziuma Zrínyi Ilona nevét.

1949 őszén a két gimnázium összevonását rendelték el, amely egyesített intézmény négyosztályos gimnáziumként az Állami Zrínyi Ilona Leánygimnázium nevet kapta.

Még több mint egy évtizedig a Jósa András utcai épületben folyt a tanítás, de már kezdett egyre inkább szűknek bizonyulni. Így az intézmény akkori igazgatója, Dr. Jósvai László és tantestülete kezdeményezte az új iskola megépítését, amely 1962-ben készült el. Ekkor 21 tanulócsoporttal indult, még leánygimnáziumként, de már a következő, 1963/64-es tanévtől fiúk is a tanulók sorába léptek.

 

  

Az 1962-ben átadott épület

1992-93-ban – Pintér Miklós igazgató úr vezetése idején – nagyszabású rekonstrukció javította a körülményeket, s teremtett reális feltételeket a szakmai továbblépéshez. Ekkor épült a jobb szárny második emelete, s a testnevelést már igazi tornateremben tarthattuk, összesen 8 tanteremmel, s több kiszolgáló helyiséggel gazdagodtunk.

1994-ben konyha-étteremmel, 1995-ben a 172 férőhelyes, apartman rendszerű kollégiummal gyarapodtunk.

 

A rekonstrukció képei

Az Arany János Tehetséggondozó Program felfutása szükségessé tette a kollégiumi férőhelyek számának bővítését, ezt szolgálta az Európai Uniós támogatással 2008-ban felépült új épületegyüttesünk, mely a Tiszavasvári úton található. A gyermekek gondtalan felkészülését könyvtár, zeneszobák, számítógépes tanterem szolgálja. A sportolás lehetőségeit egy minden igényt kielégítő tornacsarnok biztosítja.

Tiszavasvári úti kollégium folyosója ilyen volt és ilyen lett

Az épület természetesen “csak” keretét adhatja az intézményben folyó munkának, igaz fontos keretét. Alapvető azonban, hogy kik tanítanak a gimnáziumban, milyen “erős” a tantestület, hiszen ez határozza meg, milyen helyet foglal el az intézmény az oktatási szervezetben. Az intézménynek szerencsére mindig is “erős” testülete volt, kiváló tanáregyéniségek hosszú sora élt s él a múlt és a jelen diákjai emlékezetében. Fölvetődhet a kérdés, hogy is lehet jellemezni a tantestület felfogását, viszonyát a korszerű törekvésekhez. Ha röviden kellene válaszolnunk, így kellene bemutatni: mindig is jellemezte a tantestületet a kísérletező kedv, az együtt haladás az adott korban korszerű szakmai, módszertani elgondolásokkal, sőt voltak periódusok, melyekben épp a kísérletezésbe való bekapcsolódás révén lépéselőnyre is szert tett. Fogalmazhatunk úgy is, hogy kellő időben hozott, hosszú távon is helyesnek bizonyuló döntéseket. Az idegen nyelvek oktatása fontosságának felismerése több évtizedes múltra tekint vissza. 1960-tól indítottunk nyelvi tagozatos osztályokat orosz és francia nyelvből, 1969-től angolból, s azóta is változatos, magas óraszámú formákat kínálunk a nyelvek tanításában.

Technika óra

Tornaóra – még egyen mezben

A ’70-es években hasonló módon vettünk részt a természettudományos tárgyak oktatásának megújításában, a fakultációs rendszer beindításában.

A kísérletező kedvet jelzi, hogy szerepet vállaltunk az 5 napos munkahét bevezetésének előkészítésében (az 1981/82-es tanévtől) az ehhez kapcsolódó 10 napos ciklus kipróbálásában, az 1982/83-as tanévben az új érettségi rendszer és felvételi vizsga kimunkálásában.

A politikai rendszerváltás tükreként a 80-as évtized végén, a 90-es évek elején az autonómia deklarálásával felgyorsult az oktatási rendszer átalakulása. (1985. I. tv.) A Zrínyi megmaradt a négy évfolyamos alapstruktúrában, de egy akkor még rendkívül merésznek, sőt kockázatosnak számító döntéssel 1991-ben bekapcsolódott a Középfok Nyelvi Alapítvány munkájába. Az előkészítő évfolyam heti 20 óra nyelvtanulási lehetőséget biztosított a gyermekek számára, s a kitűzött célok között már akkor(!) megjelent a szövegértés fejlesztése, a tanulási technikák elsajátítása. Az alapítványi osztályokkal nemcsak a piaci viszonyok gyűrűztek be az iskolába, hanem egy addig példátlan innovációs hullám is. A tanárok megismerkedtek a team-munkával, a szakmai közösségek teljes autonómiát kaptak, maguk dolgozhatták ki a tanterveket, s a segédanyagokat, ezeket később az ország több iskolája is adaptálta. A testület érdemeit fokozza, hogy ekkor vonult nyugdíjba a “nagy generáció”, a kihívásokra egy megújult tanári kar volt képes érdemi választ adni! Az oktatáspolitika megengedő-ráhagyó törvényi lehetőségei felszabadították a kezdeményezőkészséget, a kreativitást. Ekkor egy valódi iskolatörténeti fordulópont történt. A “nulladik” befolyásolta az intézmény valamennyi személyes viszonyrendszerét, máig ható, modellértékű változásokat indukált.

Az iskola iránti érdeklődés miatt az 1997-98-as tanévtől felmenő rendszerben ötosztályosakká váltak az évfolyamok. A kínálati oldal bővülése a francia nyelv tagozatos, illetve haladó képzési formáját tette lehetővé.

A kísérletek eredményességének köszönhetően 1998-ban lett a Zrínyi Ilona Gimnázium a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány fejlesztő bázisa. Az elmúlt évtizedben mindig sikerrel pályáztunk; bemutató tanításokkal, továbbképzésekkel, segédanyagokkal reprezentálva az itt folyó oktató-nevelő munkát. Koordináló tevékenységünk különösen erős volt a kétszintű érettségire való átállás idején.

A 2000. év újabb mérföldkő a gimnázium történetében: alapításakor csatlakozott az Arany János Tehetséggondozó Programhoz, mely egyszerre tűzte ki célként a családi-szociális hátrányok kompenzációját, s a sokirányú tehetség felkarolását. Az országos szándék melletti azonnali elkötelezettség a megye leszakadásával, a kistelepüléseken élő gyermekek kilátástalan helyzetének ismeretével magyarázható. 2001 őszén érkezett az első osztály. A minőségi oktatás mellett gazdagító évfolyamot, nyelvvizsga-lehetőséget, ECDL-vizsgát, jogosítványt, külföldi utakat, tartalmas hétvégéket kínál a program.

A felzárkóztatás, a tehetségfejlesztés új pedagógiai miliőt hozott az iskolába. Az empátia mellett nagy szükség volt a mesterségbeli megújulásra! Országosan is élen járt a gimnázium abban, hogy a tantestület közel harmada élt a Program nyújtotta lehetőségeken belüli továbbképzésekkel: önismeret, személyiségfejlesztés, tanulásmódszertan kurzusokon sajátítottak el az akkor még teljesen szokatlannak tűnő pedagógiai tartalmakat. Az eddig végzett évfolyamok továbbtanulási eredményessége a pozitív visszaigazolás.

2004-től indult be az “innováció innovációja”. A Közoktatási törvény 28. §-ának (4) bekezdése, valamint a Közoktatási törvény 29. §-ának (2) bekezdése alapján nyelvi előkészítő osztály szerveződött leváltva a hagyományos tagozati formát. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának jóváhagyásával e képzés felmenő rendszerben kiteljesedett: az angol, német mellett 2005-től francia, 2007-től spanyol és középhaladó angol csoportba is lehetett jelentkezni. A nyelvi előkészítő integrálja a “nulladik” és az AJTP-osztályokban felgyűlt pedagógiai hozományt: hálózatszerűen fogja át a rendszert a korábban megszerzett mesterségbeli tudás.

2005-ben született döntés arról, hogy a Gimnázium csatlakozik a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányító Hatóság által kiírt “Felkészítés a Kompetenciaalapú oktatásra” című pályázathoz (HEFOP/2005/3.1.3). A 2006. február elsejétől kezdődő projekt majd 18 millióval gazdagította az iskolát. A menedzsmenten kívül 7 kollega vett részt a munkában és a 120 órás továbbképzéseken a következő területeken: szövegértés-szövegalkotás, matematika-logika, idegen nyelvi, életpálya-építés stb. Közvetlenül 205 gyermek próbálhatta ki a kooperatív tanulás, s az IKT-eszközök nyújtotta előnyöket.

 

Tanul a tantestület

Tanít a diák

Ez az első nagy projekt további lehetőséget nyitott meg előttünk, azóta is folyamatosan veszünk részt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakmai-eszközfejlesztési pályázatain. A kiragadott etapok természetesen csak az iskola mint műhely történetére vonatkoznak. Nincs mód felsorolni – még kiragadni sem – azt a sok-sok zrínyist, akik az értelmiségi-művészi létszámos területére vitték magukkal az alma mater szellemi poggyászát.

Az AJTP-ben megszerzett tudás disszeminációja az intézmény egészében hasznosul.
Ezért kapcsolódtunk be a magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Programba. Munkánk elismeréseként 2011-ben elsőkként nyertük el az akkreditált kiváló tehetségpont elismerést. Folyamatos és intenzív pályázati tevékenységünkkel gyarapítjuk szakmai lehetőségeinket és tárgyi feltételeinket.
Az iskola alapításának 95. évfordulóját a 2012/2013-as tanévben gazdag rendezvénysorozattal ünnepeltük.
2013 januárjától iskolánk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtetője pedig a Középfokú Köznevelési Intézményeket Működtető Központ. Az új feltételek között is a régi minőséget igyekszünk garantálni.

Pedagógiai küldetésünk címszavakban
– Tehetséggondozás
– Esélyegyenlőség
– A nyelvoktatás primátusa
– Testi-lelki egészség
– Partnerség és nyitottság.

–> Jelképeink<–